|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ferencz Erzsébet 2001. október 29.1994-től évente megrendezik Cán a Xántus János Általános Iskola napjait, melyek elsősorban arra hivatottak, hogy a résztvevők megemlékezzenek a csíktaplocai származású, sokoldalú tudósról, Xántusz Jánosról. Idén kétnapos /okt. 26-27/ rendezvénysorozat volt. Az első napon vetélkedők zajlottak, Xántus János természettudományi munkásságát idézve a tanulóknak kőzeteket, állatokat, növényeket kellett felismerniük. A második napon ünnepi műsor következett. Ferencz Erzsébet igazgatónő Xántus János munkásságát ismertette, majd az iskola tanulói mutatták be ünnepi műsorukat. Az ünneplés az iskola udvarán zárult, ahol a jelenlévők a Xántusz-domborműnél illetve -kopjafánál helyezték el koszorúikat. /Erős Katalin Gyöngyi: Xántus Jánosra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 29./2002. március 27.Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium szomszédságában működik a város egyetlen magyar óvodája, a 4-es számú gyakorló óvoda. A közel 80 óvodást öt csoportba osztották. Az óvónők kitartó, lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy nemcsak magyar, hanem román gyerekek is tanulnak az óvodában. /Ferencz Erzsébet, vezető óvónő: Óvodások ünneplőben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2003. október 24.A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában három éve működik egy kis múzeum. A Burus János tanár által gyűjtött népművészeti anyag mellett az 56-os forradalom emlékére készített fotóösszeállítást, dokumentum- és könyvkiállítást is megtekinthetik most az érdeklődők. Ferencz Erzsébet pedig gyapjúszőnyegeit és keresztszemes hímzéseit mutatta be. /Kiállítások a Székely Károly Szakközépiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./2006. május 31.Első generációs ifjúsági csoportot búcsúztattak május 26-án a nagyenyedi máltai székházban. Kilenc évvel ezelőtt gyermekként lépték át a máltai székház küszöbét. Előbb dallal, imával, rajzzal, kézimunkával, majd konkrét segítségnyújtással voltak jelen a kórház gyermekosztályán, a város szegényeinél, cigánytelepen, különböző jótékonysági rendezvényeken, templomban, székházban egyaránt. Bárhova is kerül a most ballagó tíz fiatal, folytatni fogja a szeretet munkáját. /Ferencz Erzsébet máltai ifjúsági szóvivő: Máltai ifjúsági csoport búcsúzott Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./2006. október 28.Október eleje óta a csíkszeredai Xántusz János Általános Iskola taplocai egységében az iskolanapok keretében tanulmányi kirándulást, sportversenyeket, vetélkedőket rendeznek. Az elemi osztályosok mesemondó versenyen, a felső tagozatosok az iskola névadójának életéről szóló vetélkedőn vettek részt. Ma mutatják be azt a könyvet, amelyet Ferencz Erzsébet nyugalmazott igazgató állított össze az iskola történetéről Töredékek a csíktaplocai iskola történetéből címmel. Az 1945 utáni időszakból fennmaradt naplókat, anyakönyveket áttanulmányozva sikerült összeállítani az iskola rövid történetét 1879-től napjainkig. /Takács Éva: Mozgalmas hétvége az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2015. január 27.Magyar–román barátság hórája NagyenyedenA román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából a nagyenyedi óvodások bebizonyították, hogy a barátság nem az etnikai származáson vagy bőrszínen múlik – fogalmazott sajtóközleményében a városháza. Az Egyesülés Napján, január 24-én a Fehér megyei városban „Kis Egyesülést” szerveztek, amely a különböző nemzetiségű városlakók számára lehetőséget teremtett egymás kultúrájának megértésére, alaposabb megismerésére. A városban működő két óvoda oktatási nyelve is különbözik, hiszen az egyikben román, a másikban pedig magyar nyelven folyik az oktatás. Ezért is számít példaértékűnek a két óvoda gyermekeinek január 23-ai közös tánca. A békés együttélés bizonyítékaként népviseletbe öltözve tanultak a hazai szimbólumokról, amelyeket aztán térképen ábrázoltak, de megismerkedtek a fejedelemségek egyesülésének történetével is, végül pedig a barátság jelképeként közösen járták el a hórát. A gyermekeket Arghiuş Ioana, Gligor Daniela, Gavril Dorina, Corpodean Elisabeta, Szakács Mária és Ferencz Erzsébet óvónők irányították. Szabadság (Kolozsvár) 2015. augusztus 17.Márton Áron arcaiTöbb új művel gazdagodott a bucsini művésztelepen a Márton Áron-ikonográfia. A 2015. július 24–augusztus 2. között megrendezett XI. Vadárvácska Alkotótábor előre bejelentett szellemisége a nagy püspök egyénisége, példája, eszmei és hitvilága volt, s az a 19 művész, aki idén az évről évre újdonságokkal előrukkoló erdei szálláson dolgozott, hamar rá is hangolódott a témára. Ebben az is segítette őket, hogy közelebbről megismerkedhettek Márton Áron életének, munkásságának gyergyói vonatkozásaival, felkeresték a püspök szülőfaluját, Csíkszentdomokost, bejárták gyermekkorának élménynyújtó színhelyeit, hosszasan időzhettek a helybeli emlékmúzeumban, ahol alaposan betekinthettek mindabba, ami az erdélyi katolikus egyházfő példás szolgálatával, helytállásával kapcsolatos. Nyilvánvaló, hogy a Gyergyóalfaluban nyílt táborzáró kiállítás ennek jegyében a szokásosnál is jobban megérintette a közönséget. Az idei alkotó együttlét tematikus jellegét meghatározó házigazda, Gál Mihály és a művészeti vezető, Balázs József festőművész elképzelése e szellemiséghez méltó munkákkal teljesedett ki. Ezt Nagy Miklós Kund művészeti író is hangsúlyozta a tárlatnyitón, aki a művésztelepen született alkotásokat méltatva kiemelte: bár egyazon személyiség, azonos téma és sok közös ihletforrás ösztönözte munkára a művészeket, a végeredmény mégis kellőképpen színes, változatos lett, mindenki igyekezett, hogy saját útját, alkotói elképzeléseit, önmaga stílusát, műfaja jellegzetes jegyeit követve vetítse ki magából azt, amit számára a téma, a Márton Áron-i példázat sugall. Természetes, hogy ez esetben a művészi igényesség talán még hangsúlyozottabban, elevenebben élt a táborlakókban, mint máskor. Ki-ki a maga módján rajzolta, mintázta meg a népéért, hitéért tántoríthatatlanul kiálló Márton Áron arcát, idézte fel immár legendássá vált bérmaútjait, megpróbáltatásokkal teli börtönéveit, a lenyűgöző egyéniségéből sugárzó fényt, a szülőföldjében és népében rejlő erőt, energiát, amiből ő is táplálkozott. A művészeknek komoly kihívást jelentett mindez, hiszen el akarták kerülni a sztereotípiákat, nem a könnyebb megoldások vonulatán akartak végigmenni. Keményen megdolgoztak ezért, de nem feledhették a sokat idézett püspöki jelszót: "Non recuso laborem." Kétségtelen, hogy Bálint Károly érdemelte ki a legnagyobb elismerést. Olyan kivételes teljesítményt nyújtott a 80 éves szobrászművész, amilyenre talán sokkal fiatalabb kollégái sem lennének képesek: erőltetett menetben, reggeltől késő estig dolgozva, öt nap alatt agyagból megmintázta, majd gipszbe öntötte, kiállításra alkalmassá finomította Márton Áron méretes mellszobrát. Ihletett művét remélhetőleg rövidesen bronzba nemesítve illő környezetbe, köztérre helyezik valahol. De a kiállított festmények, grafikák, plasztikák, textíliák is megérdemlik, hogy minél több ember elé kerüljenek. Gyergyóalfalu után a csíkszentdomokosiak láthatják az anyagot. Pár hónap múlva Marosvásárhelyre is eljut. Ez már szinte magától értetődő, annál is inkább, mivel ezúttal is Vásárhelyről érkezett a legtöbb táborozó. Bandi Kati, Barabás Éva, Bálint Károly, Datu Victor, Gergely Erika, Major Gizella, Nagy Dalma, Sajgó Ilona névsorából állt össze az itteniek csapata. Miholcsa József Marossárpatakot, Orbán Endre, Ráduly Piroska Csíkszeredát, Ferencz Erzsébet, Forró Ágnes Kolozsvárt, Csutak Levente, Jakabos Olsefszky Imola Brassót, Holló Barna Nagyváradot, Ciobanu Gyula Gyergyószentmiklóst, Balázs József, Szakács Eszter Gyergyóalfalut képviselte. A helyiek, a táborszervező Sövér Elek Alapítvány és Gyergyóalfalu polgármesteri hivatala átfogó katalógusban is szeretnék megörökíteni a XI. Vadárvácska műtermését. Eddigi kiadványaik tanúsítják, hogy ennek a tervnek a megvalósítása sem lehetetlen. N.M.K. Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
